Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI


1.Játék


A játék a legbonyolultabb és legsokoldalúbb, sajátos, elsődleges, és alapvető tevékenységi forma, mely áthatja az óvodai nevelés egész folyamatát.


Ahhoz, hogy a 3-7 éves korú gyermek játékának megértő, megengedő, elfogadó, támogató, aktív részesei lehessünk, a játék alábbi sajátosságait fokozottan tiszteletben kell tartanunk:

  •   A játék a gyermek spontán, szabadon választott tevékenysége
  •   A játék örömforrás
  • Sajátosan céltudatos tevékenység

Az akceleráció, a bonyolult ingerhalmazok új helyzetet, új szükségletet, új feszültséget teremtenek melyek levezetésében feloldásában az óvodapedagógusnak meghatározó szerepe van.
A játékfajták klasszikus felosztása megőrizte validitását (érvényességét)azzal a megszorítással, hogy nem szabad azokat mereven elkülöníteni, mivel a fejlődés magasabb szintjén összerendeződnek.
Hatékonyabban kell felhasználni a játék integratív szerepét, különös tekintettel a szimbolikus és dramatikus játékokra.
A fejlesztés irányát minden esetben az egyes gyermek, s a gyermek játékfejlettsége határozza meg.

  • A játék, mint alapvető tevékenység biztosítja az óvodáskorú gyermek komplex személyiségfejlődését.Kiemelt területei: Szociális- közösségi tulajdonságok
  • Pszichikus folyamatok - figyelem, képzelet, kreatív gondolkodás, emlékezet, beszéd
  • Érzelem, akarati tulajdonságok, empátia

 

2. Munka jellegű tevékenységek


Az óvodai nevelés fontos feladata a munkához való helyes, pozitív viszony kialakítása. Az iskolára, az életre való felkészítés egyik alappillére az életkornak megfelelő munkatevékenység biztosítása.


A gyermek éppúgy élvezi a munkatevékenységet, mint a játékot Gyakran nem is választható szét e két tevékenység. Ha a munkafolyamatokat játékos jelleggel, a gyermekek aktív tevékenységi, utánzási vágyára, önkéntességére építjük, ha minden egyes gyermek képességeinek megfelelőszintű feladatot kap, a munka pozitív élmény forrásává válhat.
A jól szervezett, irányított munkatevékenységek nevelőértéke az alábbiakban nyilvánul meg :

  • Önállóság, felelősségérzet, kötelességtudat fejlődése
  • Alkalmazkodó, együttműködő készség fokozás
  • Szervezőkészség, bírálati - önbírálati készség fejlődése
  • A munkavégzéshez szükséges készségek, szokások kialakulása
  • Problémamegoldó gondolkodás, kreativitás fejlődése
  • Beszéd - kifejező - kommunikációs készség fejlődése
  • Szellemi és fizikai aktivitás növelése
  • Természet szeretete
  • Rendszeretet iránti fogékonyság


Munkafajták lehetőségei intézményünkben
  • Önkiszolgálás

Az óvodába lépéstől fogva igen nagy jelentőséggel bír. Önállósági törekvésük e téren nyilvánul meg leghamarabb.

  • Naposi munka

Másokért, közösségért végzett tevékenység

  • Az óvoda, a csoport életével kapcsolatos

alkalomszerű, eseti munkák --önmagukért, társaikért folyó tevékenység
Teremrendezés
Megbízások teljesítése
Ajándékkészítés
Befőzés, egyszerűbb konyhai munkák /sütemény, zöldségtál .....
Segítségadás társaknak, kisebbeknek

  • Kerti munka

Általa tapasztalhatják gyermekeink a munka értékteremtő szerepét, a természet és az ember kölcsönhatását
Természetsarok gondozása
Kertészkedés





3. Tanulás



Célunk a gyermekek életkori szükségleteihez igazított tevékenységrendszer kialakítása, amely egyben fejlődésük záloga is
A tanulás szervezésének elvei:

  • A gyermekek játékos természetéhez igazodó játékos tevékenységrendszer biztosítása
  • A kötetlen tanulás kereteinek kiszélesítése, ill. a kötött és kötetlen tevékenységek tartalmi elemeinek ötvözése
  • Komplexitás - az egyes tevékenységi formák, valamint az egyes műveltségtartalmak együttes megjelenése.






KÖRNYEZETI NEVELÉS



A tevékenység célja
A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti - emberi - tárgyi világ értékei iránt.

A tevékenység feladata
A 3-7 éves korban tervezhető tartalmak, és a tevékenység szervezeti formáinak biztosítása



Fejlesztő munkánk nevelési folyamatot jelent, mely valamennyi gyermeki tevékenységre kiterjed / játék, munka, tanulás / és valamennyi nevelési területtel kölcsönhatásban áll.
Meggyőződésünk, hogy a környezeti nevelésnek helyet kell kapnia minden nevelési területen, hisz legfontosabbnak a témák érzelmi megközelítését tartjuk.

Feladatok a természet - ember - tárgyi világ megismerésében,
megszervezésében:


  • A 3 - 4 éves gyermekek az óvoda elfogadása után ismerkedjenek az óvoda közvetlen környezetével. Ismerjék a felnőttek óvodai munkáját. Önálló vállalkozással járuljanak hozzá maguk is a környezetük ápolásához.

  • Szerezzenek tapasztalatot az óvoda környezetében fellelhető, megfigyelhető felnőtt foglalkozásáról. / kereskedelem, építkezés, különböző intézmények /

  • Figyeljék meg az utcában élő állatokat, növényeket, a környezetben lévő esztétikai alkotásokat.

  • Az óvodás gyermekeknek legyen tapasztalatuk a betegellátás / orvos, védőnő /

feladatairól. Ismerjék a baleset megelőzés számukra érthető feladatait.
Tudják megnevezni a testrészeket, ismerjék és gyakorolják azok tisztán tartását.
Ismerjék érzékszerveiket, funkcióit, védelmét.

  • Látogassanak el bölcsődébe, iskolába, beszélgessenek az ott szerzett tapasztalatokról.
  • A gyermekek tudják bemutatni a család tagjait, otthonukat.

  • Látogassanak el szolgáltató üzletekbe, intézményekbe. Gyakorolják a helyes gyalogos közlekedést. A közlekedési morál megalapozása fontos szempontja a közlekedésre nevelésnek.Ismerjék a közlekedési eszközöket. A nem elérhetőket filmről vagy képről szemléltessük.

  • Figyeljék a napszakokat, gyakorolják az ahhoz kapcsolódó tevékenységeket.


Természeti környezet

  • Figyeljék meg az évszakok szépségét, színeit, jelenségeit, időjárását, növényeit.
  • Gyűjtsenek az évszakra jellemző terméseket, kavicsokat, leveleket, tollakat, képeket.

  • Keressenek összefüggést az időjárás és az emberek tevékenysége között.

  • Végezzenek egyszerű kísérleteket.
  • Jeles napok szervezésének lehetőségei:

Víz Világnapja március 20.
Föld Napja április 22.
Madarak, fák napja május 10.
Környezetvédelmi Világnap június 5.
Állatok Világnapja október 4.


  • Végezzenek rügyeztetést, hajtatást, csiráztatást.
  • Gondozzanak terráriumot, floráriumot, ültessenek növényeket. Szaporítsanak tőosztással növényeket.

  • Ismerjék meg a gyerekek az óvoda környezetében élő háziállatokat, madarakat, bogarakat. Hasonlítsák össze az ismert állatok környezetét, életmódját.

  • A vadon élő állatok környezetét, életmódját videofelvételen keresztül mutathatja be az óvodapedagógus.




VIZUÁLIS TEVÉKENYSÉGEK


A tevékenység célja:

  • A gyermekek élmény - és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése.
  • A gyermekek tér - forma - és színképzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk , igényességük alakítása.


A tevékenység feladatai
:

  • A gyermekek ábrázolási szándékának felébresztése, erősítése, fokozása
  • Az írómozgáshoz szükséges mozgásmechanikai alapok megteremtése


A művészet ismerete, szeretete már óvodáskorban elkezdődik.

A művészet nem más, mint a világ megismerése sajátos nézőponton keresztül, az egyéniség színeinek kibontakoztatása.
Fontos, hogy a gyermeket körülvevő környezet esztétikus, harmonikus, nyugalmat árasztó legyen, ugyanis az óvodapedagógus saját személyének és környezetének esztétikumával is a művészeti nevelés feladatait szolgálja.

A csoportszobákban rajz- gyurma- és barkácssarkot alakítsunk ki, ahol bármikor megtalálhatók az ábrázoláshoz és barkácsoláshoz szükséges eszközök, anyagok.

Kiscsoportban a vizuális nevelés lényege a játék. Nem várunk céltudatos tevékenységet. A kiscsoportos periódusban fontos szerepe van a firkának, mert általa alapvető mozgástechnikai rögzítések történnek. A szándéktalan firka és a látszólag szándékos forma-firka időszakában nem tervezhető téma.


Az ábrázolás próbálgatása eltérő méretű, többnyire nagy felületen valósul meg. A plasztikus munkák még kezdeti fokon, gyurkálással, egyszerűbb mintázási technikák alkalmazásával készülnek.


A vizuális tevékenységek szervezésekor fontos feladatunknak tekintjük a zavartalan és sokoldalú tevékenykedtetés külső feltételeinek biztosítását.
A vizuális tevékenységek irányításánál mindig az ösztönzés eszközével élünk, s differenciált, egyéni fejlesztésre törekszünk.
Fontos, hogy egyszerre csak egy technikát ismertessünk meg a gyerekkel, s fokozatosan bővítsük azok körét. Egy - egy technika elsajátítására biztosítsunk elegendő időt.
A gyermeknek legyen lehetősége szabad témaválasztásra.



A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a művészeti tevékenységek legfontosabb feladata.
Annak érdekében, hogy mindezt magasabb szinten tudjuk művelni, rendszeresen tárlatokat látogatunk, biztosítjuk a gyermekek számára , hogy személyesen is találkozzanak festő- képző- és iparművészekkel. Az óvodáskorú gyermekek részére meghirdetett tehetségkutató rajzpályázatokon, kiállításokon rendszeresen részt veszünk.

A tevékenység szervezeti formái

A vizuális tevékenységek a mindennapi játékba integrálódnak. Az óvodapedagógus egy héten egyszer tudatosan irányított / mikrocsoportos/ tevékenységet szervezzen. Teremtse meg annak lehetőségét, hogy minden gyermek megalkothassa saját képi - plasztikai elképzeléseit.








ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, TÁNC


Az ének-zenei nevelés célja :

  •   A közös éneklés, játék örömének megéreztetése, amely fejleszti a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát.
  • A zene befogadását segítő képességek megalapozása (zenei hallás, ritmusérzék.....stb.)

Az ének-zenei nevelés feladatai :

  • A felhasznált ének-zenei anyagok igényes, életkornak megfelelő kiválasztása.
  • A 3-7 éves korban tervezhető ének-zenei tartalmak biztosítása.
  • Zenei képességek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei készségfejlesztő játékokkal.
  • A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, érzékelési készségének, harmonikus, szép mozgásának fejlesztése.


Zenei anyag igényes válogatása
Az ének-zenei nevelés során a gyermekek mondókákat, énekes játékokat, művészi igénnyel megkomponált gyermekdalokat ismerjenek meg.
A zenei anyag kiválasztása és feldolgozása az óvodákban használt, zenei nevelést segítő szakirodalom (Forrai Katalin : Ének az óvodában ) valamint a magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa alapján történik.
A válogatás szempontjai :

  • A gyermekek által tisztán kiénekelhető hangterjedelem
  • Az aktuális érzelmi állapot
  • A játékszabályok áttekinthetősége
  • A térformák és a mozgásanyag változatossága


  •   A 3-4- éves gyermekek ismerjenek meg 6-8 mondókát és 10-15 énekes játékot (2/4 ütemű), melyekben negyed és páros nyolcad ritmusok is vannak.

Érzékeljék változatos, utánzó mozdulatokkal az egyenletes lüktetést.
Egyenletes mozgás lehet : utánzó mozgás, játékhoz kapcsolódó mozgás, járás (kézfogással és anélkül, később körbejárás)
Az óvodapedagógus minél több zenei élményt közvetítsen énekes előadásával! A különböző tevékenységekhez minél gyakrabban kapcsoljon zenehallgatási éményt.
A gyermekek a jó hangulatú játékok közben közvetve szerzik meg a zenei készségeket, és ismerik meg a zenei alapfogalmakat.
Sokoldalúan figyeljék meg a magas és mély hangok ellentétpárját, a halk - hangos különbségét.
Ismerjék fel az egymástól erősen eltérő tárgyak zörejhangszínét, 2-3 hangszer hangszínét.
Hallgassanak különböző jellegű, de legfőképp vidám dalokat az óvodapedagógus énekes, később hangszeres előadásában.


  • A 4-5 éves gyermekek 4-8 motívumból álló énekes játékokat, műdalokat énekelgessenek. (4-5 mondóka, 12-15 új dal)

Az európai és magyar dalok hangterjedelme dúr hexachord maradjon.
A körjátékok közül már nehezebbeket is választhatunk. (szerepcserés, párválasztó, sorszaporító)

Énekeljenek közösen és egyénileg is.
Érzékeljék a magas-mély relációt, szokják meg a kezdőmagasság átvételét.
Ismerjék fel a tanult dalokat szöveg nélkül is.
Váltakozva énekeljenek halkan, hangosan - énekeljenek párbeszédes dalokat.
Figyeljenek meg zörejhangokat, a ritmus- és dallamjátszó hangszerek hangszínkülönbségét s játékos formában egymáshangját is.
Hallgassanak mese jellegű dalokat, népdalokat, műdalokat az óvodapedagógus énekes és hangszeres előadásában.
Játsszanak kérdés - felelet játékot, érezzék az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát és a dalok ritmusát.
Gyakorolják a játékhoz tartozó térformákat (kaputartás, kifordulás, hullámvonal......) és táncos mozgásokat (oldalzáró lépés, dobbantás, forgás.....)
Használjanak többféle ritmuseszközt, melyet közösen az óvodapedagógussal készítenek el.

  • Az 5-7 éves gyermekek ismerjenek 4-7 új mondókát, 15-18 új énekes játékot,

3-4 műdalt.
A tanult zenei anyaghoz találjanak ki szimbólumot, amit a zenepolcon helyeznek el. Ezek emlékeztetnek a tanult dalokra, és lehetőséget adnak az ismétlésre, az élmények felidézésére.
A dalok már szünetet és szinkópát is tartalmaznak.
Az óvodapedagógus bonyolultabb játékokat is tervezzen, melyet a korosztály
néptáncának is tekinthetünk. Variálja az énekes játékok mozgásanyagát olyan egyszerű tánclépésekkel, amit a felnőtt utánzása révén követni tudnak. Alakítsanak változatos térformákat - kettős kör ellentétes haladási iránnyal, páros sor, hullámvonal két csoportban.....stb.
A hallásfejlesztést segítő fogalompárokat kapcsolják össze. (pl. tempóváltoztatással, dallambújtatással ...stb.)
Pontosan hangoztassák az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát belső hallás alapján, éneklés nélkül is.




IRODALMI NEVELÉS


A tevékenység célja
:

  • A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, mese- és versélmények nyújtásával pozitív személyiségjegyek megalapozása


A tevékenység feladatai
:

  • Igényes irodalmi anyag összeállítása
  • A napi játékos mozgásokkal összekapcsolt mondókázás, verselés, mesélés biztosítása
  • Az irodalmi élmény feldolgozásának biztosítása bábjátékkal, dramatizálással, dramatikus játékokkal (szituációs-mimetikus-drámajáték)
  • A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése



A mesélés, verselés gyakorlata

Kezdetben a gyermek a befogadó és az óvodapedagógus az előadó.
A simogatók, tapsoltatók, lovagoltatók .... ritmusa, lüktetése, egyszerű szövege nyugtatóan hat, s kielégíti a 3-4 éves korban oly nagy jelentőségű testi kapcsolat iránti gyermeki igényt.

Az óvodapedagógus teremtsen minél több lehetőséget a mondókák, versek korai megkedveltetésére ,de soha ne keltse ez a gyakorlás érzetét.
A vers játék a nyelvvel, a szépen hangzó beszéddel. Mondani kell és nem tanítani!
Az óvodapedagógus minden nap kezdeményezzen verset, mesét valamilyen formában - reggel, délelőtt, alvásidőben vagy délután - a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével.

A gyakori ismétlést, a mese többszöri feldolgozását kedvelik a gyerekek, erre legyünk tekintettel. Minden ismétlés énerősítő hatású.


TESTNEVELÉS


A tevékenység célja:

  • A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése
  • A fizikai állóképesség fejlesztése, a fizikai aktivitáson keresztül a szellemi aktivitás előkészítése, önértékelés, önbizalom növelése.
  • Testséma fejlesztése - testrészek ismerete, a test koordinációjának alakítása, testfogalom kialakítása, lateralitás fejlesztése, dominancia erősítése


A tevékenység feladatai:

  • Mozgásfejlesztő játékok összeállítása
  • A gyermekek mozgásszükségletének kielégítése



A mindennapi testnevelés hatásának maximális kifejtéséhez szükségesek olyan objektív és szubjektív feltételek, melyek megsokszorozzák az eredményeket.
Fontos a megfelelő hely és eszközök biztosítása. Minden, ami az óvoda udvarán található / fák, bokrok, homokozó, játékeszközök / felhasználhatók a mindennapi testnevelés feladatainak megvalósításához.


Irányított mozgásos tevékenységek


3-4 éves korban

Az óvodapedagógus a nagymozgások fejlesztésére helyezze a hangsúlyt. Ismerkedjenek a futásgyakorlatokkal, ugrásgyakorlatokkal. / szökdelés, sorozatugrás, fellépés, leugrás /, dobásgyakorlatokkal, labdagyakorlatokkal, támaszgyakorlatokkal.
A talajtorna eleme is jelenjen meg a játékokban / gurulás a test hossztengelye körül /
A gyermekek játsszanak minél több egyensúlyozó játékot.
Az óvodapedagógus mutassa meg a helyes mintát és igényelje a mozdulatok pontos, esztétikus gyakorlását.

4-5 éves korban
Továbbra is a nagymozgások fejlesztésére kerül a hangsúly:
Futásgyakorlatok
Ugrásgyakorlatok
Dobásgyakorlatok
Támaszgyakorlatok
Talajtorna
Kapjon kiemelt szerepet az egyensúlyérzék fejlesztése vízszintes és rézsútos szereken. Tervezzen az óvodapedagógus lábboltozatot erősítő speciális járás-és gimnasztikai gyakorlatokat.

5-6-7 éves korban
Ennél a korcsoportnál hangsúlyt kap az észlelés, az alaklátás, formaállandóság mozgás közbeni fejlesztése, a finommotorika alakítása és a szabályjáték gyakorlati alkalmazása. Az óvodapedagógus minél gyakrabban tervezzen kisebb testrészekkel végzett mozgásokat, használjanak különböző kéziszereket. Legyen az óvodában minél több sportprogram, vetélkedő, ovifoci, verseny, stb.








MATEMATIKA


A tevékenység célja
:

  • Játék vagy más tevékenység közben tapasztalatszerzés a környező valóság fontos jellemzőiről, a formai és mennyiségi viszonyokról, miközben a gyermekek többször megélhetik a felfedezés, rátalálás, a tudás örömét.


A tevékenység feladatai:

  • 3-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása
  •   A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalatszerzés során
  •   A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása



1.szint đ 3-4 éves kor
Bevezetés a matematikába
Feladata:
A matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése, a matematikai szemlélet és beállítódás megalapozása
Kiscsoportban is van matematikai tapasztalatszerzés.
A kiscsoportban a matematikai anyag a közvetlen környezet tárgyainak tulajdonságaival történő ismerkedést szolgálja, közvetlen tapasztalás útján.
Ajánlott témakörök :
Tapasztalatszerzés környezetünk tárgyairól/felismerés, megnevezés, szín, egyéb tulajdonságok /
Felismerés / kisebb, nagyobb, több, kevesebb /
Téri viszonyok tapasztalása / testséma, mozgások, alacsony , magas, hosszabb, rövidebb /
Tapasztalatok komplex gyakorlása

2.szint đ 5-7 éves kor
Az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszerzése, részképességek, műveletek, szokások elsajátítása

Ajánlott témakörök:
Tapasztalatszerzés a környezet tárgyairól, azok tulajdonságairól
Téri viszonyok tapasztalása, irányok / testséma, térbeli mozgások /
Kiterjedések térben, síkban
Tér- és síkmértani formák


 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.